Yume sóhajtott, aztán tovább figyelte a virágos réten futkosó Rint.
Yaken nem messze Yumétól állt, és morgolódott.
Sesshoumaru megint elment valahová, és még nem ért vissza.
Yume semmi pénzért be nem vallotta volna Sesshoumarunak, de a eltelt idő alatt egyre többet aggódott érte, ha távol volt valamiért.
-Yume sama nem jössz virágot szedni? –kérdezte Rin.
Yume elmosolyodott, és nemet intett a fejével.
-Most gondolkoznom kell kicsi Rin. –mondta aztán.
Yume hirtelen felemelte a fejét, és beleszimatolt a szélbe, aztán megfordult.
Egy félszellem kislány közeledett feléjük, de nem messze Yumétól elájult.
Yume fél pillanat alatt az ájult félszellem kislány mellett termett, és letérdelt mellé.
A kislánynak vállig érő kék haja volt, és ruhája, ami egyébként jó néhány helyen szakadt volt, szintén kék volt.
A kislány lassan kinyitotta kék szemeit, és Yuméra nézett.
-Ki vagy te? –kérdezte halkan.
-A nevem Yume. –mondta a szellemnő. –És te ki vagy?
-A nevem Jue. –mondta a kislány.
Időközben Rin és Yaken is odaértek Yume és a kislány mellé.
-Szia, és Rin vagyok. Ő, pedig Yaken. –mondta Rin. –Téged hogy hívnak?
-Jue. –mondta Jue.
-Mi történt veled? –kérdezte Yume.
Jue rövid kotorászás után előhúzott a ruhájából egy ékkőszilánkot és átadta Yuménak.
-Hogy került ez hozzád? –kérdezte Yume.
-Anyu miko volt, apa szellem. –kezdte halkan Jue. –Apa már rég halott. Nem is emlékszem rá. Csak annyit tudok róla, amit még anyu mesélt. Ő vízi szellem volt. én egy faluban éltem anyuval, de anya nemrég meghalt. Egy szellem ölte meg, aki ezt akarta elvenni tőle.
-Értem. –sóhajtotta Yume.
/Az édesanyja biztos egy szellemtől vette el a szilánkot./ gondolta Yume. /Meg lennék lepve, ha nem Naraku lenne Jue anyjának gyilkosa./
Néhány órával később, amikor Sesshoumaru visszaérkezett, Jue már Rinnel kergetőzött.
-Ki ez a félszellem? –kérdezte Sesshoumaru Yume mellé sétálva.
-Árva. –mondta Yume. –A neve Jue.
Sesshoumaru nem válaszolt, hanem elindult.
-Indulunk. –szólt hátra útitársainak végül. –Jue, te is.
Jue és Rin összenevettek, aztán kergetőzve indultak Sesshoumaru után.
Yume mosolyogva figyelte a gyerekeket, miközben lassan sétált mögöttük. Yaken ellenben szokásához híven morgolódva követte őket.
Folytatás következik…
AJÁNLOM AZ OLDALT
