|
6. rész
Régi Jó ismerősök
6. Rész: A szövetség
Mindeközben, valahol az alvilág sötét zugaiban egy furcsa gyíkszellem futott egyenesen az alvilág ura, Drakon palotája felé. Berontott a kapun egyenesen az uralkodó elé.
- Drakon nagyúr! – Mondta zihálva.
Drakon az ablaknál állt, és nézte alattvalóit:
- Sargi! Miért rontasz be íly váratlanul?
Sargi:- Bocsáss meg, uram, de jelentem, hogy Harát, az íjászt, és két kísérőjét megölték… megint!
Drakon meghökkent:
- Kicsoda? Szándékosan drágakő nélkülieket küldtem! Csak varázslattal tehetők el láb alól… De akkor… Ez azt jelenti, hogy…
Sargi:- Ezüstfalu úrnője, Miya tette! Visszakapta az erejét, szerencsére, nem maradandóan…
Drakon:- Hogyan? Az istenek blokkkolják az erejét! Nem gondolhatják meg csak úgy magukat…
Sargi:- Ha megengeded, uram, egy emberlány akart megmenteni… Talán olyannyira, hogy már túl nagy volt az ereje, hogy blokkolni tudják…
Drakon:- Ez nem jó… Ellentmond a tervemnek… Ha visszament a faluba, akkor nehéz lesz megvalósítani…
Sargi:- Mi is pontosan a terv, uram?
Drakon:- Hányszor mondjam még el? Miya elhagyta a falut, ezért Jakeru biztos a keresésére indult legjobb embereivel… A falu így védtelen! Könnyű lesz elfoglalni!
Sargi:- Értem, uram. Ha szabad megjegyeznem, egy nagyon jóképű férfi is volt vele… Sesshomarunak hívták…- Sargi a fiúkhoz vonzódik, azért mondta ezt.
Drakon:- Mi? SESSHOMARU?!- Hihetetlen haragra gerjedt, éles karmaival félbeszelte szolgáját.
- Mit keres itt az a félnótás? Elront mindent! Még begyógyítja Miya szívén a sebet!
Sargi:- Uram…-Feltápászkodik- Így is elég gondom van az emésztésemmel…-Összerakta magát, mivel már halott volt. Drakon rá sem hederített.
- Nem elég, hogy elveszi az esélyeimet Miyánál, most még a tervemet is tönkreteszi!
- Mily idegesítő, nem igaz?- Szólalt meg egy hang hátulról.
Drakon:- Ki vagy? Mit akarsz?
- A nevem Naraku…
Drakon:- A félszellem, Naraku?
Naraku:- Ha így ismersz, igen, én vagyok… Hallom füstbe ment a terved, alvilág ura…
Drakn:- Nem azért jöttél, hogy ezt elmondd nekem, igaz?
Naraku:- Valóban nem. Egyességet ajánlok…
Drakon:- Miféle egyességet?
Naraku:- Köztudott, hogy eleve hihetetlen képességekkel rendelkezel, de…Tudok egy módszert, ami erősebbé tesz… Szükséges lehet terved sikeréhez…- Egy ékkőszilánkot húzott elő a prémje alól- Ez a szent ékkő egy darabja. Ha használod, sokszorosára növelheti erődet…
Drakon:- Gondolom, nem ingyen van. Mit kérsz cserébe?
Naraku nevetett, mint szokott:
- Véletlenül hallottam, hogy Sesshomaru az utadban áll. Nos, nekem is. Továbbá tudom, hogy Inuyasha, a félszellem és társai Jakeru-samánál tartózkodnak, és az úrnőt keresik… Azt akarom, hogy öld meg őket! Sesshomarut, Inuyashát és a többi söpredéket!
Drakon:- Rendben, megegyeztünk! Most ide az ékkővel!
Naraku átadta a szilánkot:
- De csak kölcsönadtam! Figyelni foglak! –És köddé vált.
Drakon elnézegette az ékkövet:
- Ekkora ékkő ilyesmire képes…?
Sargi:- Uram! Szerintem csapda…
Drakon:- Nem kérdeztelek, Sargi! Így végre enyém lehet Ezüstfalu!
Sargi:- Akkor… Mi a következő lépés, uram?
Drakon:- Jelentsd be a katonáknak, hogy holnap éjszaka támadunk! Megkaparintom azt a falut!
Sargi:- Igen, uram! –És elvonult.
Drakon gondolataiba méllyedt.
“… Sesshomaru… Mindigis az utamban voltál mind a szerelemben, mind a hatalom megkaparintásában… Ha téged megöllek, szabad az út új birodalmam felé… De ahhoz először Jakerut is meg kell ölnöm… Semmiség… Aztán elfogom Miyát, és, miután megöltem, örökös szolgálómmá teszem!…”
Ördögi kacagásba fogott, közben leesett a karja. Dühösen emelte fel és szögelte vissza a helyére.
Drakon, míg élt, olyan sárkányfajzat volt, akár Kaleo és Kalaido. De 100 évvel ezelőtt, a háború után Miya megölte Gordon (Miya apja) tőrével, mert ő szervezte a halott mágusokat, akik megölték a szüleit. Az a tőr még mindig a testében volt. Ezután kezdődött az újraélesztési ceremónia, ami nem sikerült, és így Drakonból egy rozoga roncshalmaz lett. Végtagjait szögek és csavarok tartották össze, szárnyaiból csak elégett csontmaradványok maradtak, és eltávolították a szívét is. Így a szerelemből harag és bosszúvágy maradt csupán. Sesshomarut utálta, mert Miya őt szerette és nem Drakont. Jakerut is gyűlölte, mert megölte Argont, Drakon apját. Inuyasháról csak hallott, nem is ismerte, de azt gondolta, hogy megölheti Ezüstfaluért cserébe.
- Ezzel a csecsebecsével itt végre megvalósíthatom tervemet, mit már régóta forralok… Megölhetem Jakerut, Sesshomarut, Miyát… Mindenkit, aki csak akadályozni mer!- Beleszúrta az ékkövet a mellkasába.
- Igen… Érzem az erejét… Mostmár senki sem állhat az utamba! Senki! HAHAHAHAHA!!!!!
Ez a kacaj bejárta az egész alvilágot. Még a halottak is megrezzentek… Naraku pedig kastélyából figyelte az eseményeket…
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
