|
1. rész
Régi jó ismerősök
1. Rész: A szellemfalu
Inuyasháék éppen egy erdőn mentek keresztül. Látszólag, Inuyasha nagyon siet.
Shippo:- Miért megyünk ilyen gyorsan?
Inuyasha:- Ez az erdő csak úgy hemzseg a szellemektől! Ha nem akarjuk, hogy megegyenek, inkább szedjük a lábunkat!
Shippo:- Egyáltalán miért vagyunk itt?
Inuyasha nem szólt semmit. Helyette Kagome folytatta:
- Inuyasha egy szellemfaluba akar menni, nem tudom, miért…
Most már Inuyasha folytatta:- Tudomásaim szerint egy közeli faluban él egy hatalmas mágus, aki egészen szellemmé tudna változtatni…
Miroku közbeszólt:- Miből gondolod, hogy segít neked?
Inuyasha:- Apámnak van ott egy ismerőse… egy farkasszellem. Gordonnak hívják. Ha jól tudom, épp a felesége az a mágus, akit keresek.
Mentek tovább az erdőben, míg egy tisztáshoz értek. Ott két különös szellem uzsonnázott. Egy nő és egy férfi. Emberi- és sárkánytestrészeik is voltak. Inuyasháék egy bokor mögé bújtak. “Hátha nem vesznek észre…”
Hirtelen az egyik szellem felkapta a fejét:- Hé, bátyám! Emberszagot érzek!
- Én is – Szólt a másik. Felállt és kiáltott:
- Hé! Ki van ott?
Kagome összerezzent.- Inuyasha, én félek…
Hirtelen a fák mögül valaki egy kifeszített íjat szorított Inuyasha fejének:
- Állj! Kik vagytok?
Kagome, Miroku, Sango, szóval mindenki már támadásba lendült volna, de még több nyilas ugrott elő.
- Ne mozduljatok, vagy halál lesz a vége!
A támadók vadászok voltak, zöld ruhában, a legelsőnek zöld haja volt (Milyen változatos…).
Sango:- Vadászok… Mit ártottunk nektek?
Zöldhajú vadász:- Ez a mi vadászterületünk!
Inuyasha:- Ezüstfalu vadászai vagytok?
Z. h.v.:- Honnan tudsz a faluról? Az ezüstfalu, mely az ezüstlobú erdő mélyén van, emberi szem elől rejtett… Bár te egy hanyou vagy…
Inuyasha:- Ismerek ott valakit… Gordon a neve…
A szellemek éktelen kacagásba fogtak. A sárkányfajzatok közelebb mentek, majd a hímnemű megszólalt:
- Szegény kicsi hanyou… Gordon rég meghalt egy háborúban 100 évvel ezelőtt! Volt uralkodónk feleségével, Novourival együtt hunyt el az alvilággal szemben…
Inuyasha:- Az ördögbe! Novouri is meghalt…
- Mit akartál tőle?
- Á, semmit…
Vadász:- Csak nem jöttél ide a semmiért… - A hímnemű sárkányfajzathoz – Kalaido, ha nem mondja meg, mit akar, lelövetem!
Kaleo (Kalaido húga, a másik sárkány):- Igen, hanyou. Ha nem mondod meg, megölünk!
Kalaido:- Kaleo, Jun! Nyugi!
Inuyasha:- Rendben… Novouri mágus volt, és…
Jun:- Segített volna teljesen szellemmé válni, igaz?- Lassan leeresztette az íját. A többi vadász követte.
Miroku Kagome fülébe súgta:- Miért adta be a derekát?
Kagome:- Talán, mert tudja, kivel áll szemben. Ezekből a szellemekből hatalmas erő árad ki. Te nem érzed? Miroku? Hol vagy?
Miroku akkor már Kaleo mellett állt.
- Üdv, szép hölgyem…
Kaleo mérges arcot vágott:- Te… Te egy szerzetes vagy?
- Ömm… Igen!
- GRRR!
- Most mi a baja?- Fordult Kalaidohoz.
Kalaido:- Nos, kedves kis húgom utálja a magadfajta szerzeteseket, mivel átokszóró hivatást űz. Ugyhogy inkább hagyd békén.
- Vagy úgy… - Hátrált vissza Kagome felé.
Sango:- Úgy kell neked!
Kalaido ezek után Inuyasha vállára tette a kezét:
- Lehet, hogy van még remény…
- Hogy mi?
- A faluban ma is él egy mágus, Novouri lánya, Miya-sama. Bár még kiképzésen van, azért bámulatos ereje van. Talán kérd meg őt…
Inuyasha új reményhez kapott.
- Elvinnél Ezüstfaluba?
Kalaido:- Hogyne. Ebből élek. Csak fizess ki, és elviszünk benneteket…
Inuyasha morgott, majd a csapat megtakarított pénzéből kifizették a nem olcsó fuvart.
Kaleo:- Mindet? A szerzetes nem maradhatna itt?
Kagome:- Szó sem lehet róla!
Kalaido:- Húgi, ne hisztizz már! Inkább hozzuk a szekereket!
A 2 szellem elment a beigért szekerekért, és máris indultak. Jun, és a többi vadász csak vállat vont, majd eltünt az erdő sötétjében…
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
